Ma a Balkán, és Kelet-Közép-Európa déli része a nacionalizmus, és a tőkés érdekek általi megosztásban szenved.Igaz, néhány országot már magába foglal az Európai Unió, de ezzel, a szabad határokon kívül, csak a még nagyobb kiszolgáltatottság, és a nyugati hatalmaknak való még nagyobb megfelelési kötelesség béklyója került e kis államok nyakába. Ráadásul az EU határvonala még jobban eltaszítja egymástól a Balkánon és Kelet-Közép-Európa déli részén élő népeket, ezzel még jobban kiszolgáltatva őket a nyugati imperialista tőkének.
Ezen országoknak – Csehország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Crna Gora, Albánia, Macedónia, Görögország, Bulgária és Ciprus – egyedüli esélye a közös, és békés fölemelkedésre, a Balkán-Dunai Föderáció. Magyarország, és az azt körülvevő országok föderatív alapokon való egyesülését már Kossuth Lajos is megfogalmazta 1862-ben: „Kisebb nemzetek csak egymás közti szoros föderáció által biztosíthatják politikai lételüket s nemzeti önállóságukat és függetlenségüket. Máskülönben politikai lételük a nagyobb hatalmak túlfajától örökké fenyegetve, nemzetiségük pedig elnyeletésnek kitéve lesz.” (Id.: Kossuth demokráciája. Bp., 1943. 40.) Később Karavelov bolgár író így írt a föderatív tervekről: „Csak a Dunai Föderáció képes boldoggá tenni a bolgárokat, a románokat és a szerbeket. Aki ellensége ennek a föderációnak, az saját népének ellensége.” (Id.: Nezavisimost. 1873. N 26.) A Jugoszláv Kommunista Párt már a programjába vette a „Balkán-Dunai Föderatív Szovjetköztársaság” tervét, amit a Balkán-Dunai Pártföderáció hirdetett meg 1920. augusztus 10-i nyilatkozatában: „Meghirdetjük a balkáni-dunai népek teljes nemzeti szabadságát és mindegyikük önrendelkezési jogát. Ugyanakkor azt valljuk, hogy, az érintett országok jelenlegi nemzeti ellentétei miatt, e népek egyesülése e területen csak a Balkáni-Dunai Föderatív Szovjetköztársaság keretében lehetséges, mert kizárólag ez biztosíthat egyenlő jogokat és egyenlő fejlődési feltételeket népei számára.” Sajnos ez a törekvés nem maradt hosszú életű, elsősorban a két világháború közötti politikai helyzet, az egyre erősödő nacionalizmus és rasszizmus erősödése, majd a világháború, és az azt követő kétpólusú világrendszer miatt.
Mi, a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete, újra meghirdetjük a Balkán-Dunai Pártföderáció megalakítását! A mai politikai helyzetben, a többi nemzetközi haladó mozgalmakkal közösen kívánjuk létrehozni pártföderációnkat, ami elsősorban a fent említett országok - Csehország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Crna Gora, Albánia, Macedónia, Görögország, Bulgária és Ciprus – kommunista és munkáspártjainak, valamint baloldali pártjainak, illetve szervezeteinek az összefogására törekszik. Valamint bármely párt csatlakozását támogatjuk, amely nem irredenta, gyűlöletkeltő, szeparatista és, ezen kívül, teljes mértékben ki tud állni a Balkán-Dunai Föderáció mellett.
Hosszú távú tervünk az, hogy létrehozzuk a Balkán-Dunai Föderációt. Egy, a Kossuth, a Tanácsköztársaság, illetve a Jugoszláv Föderációs Szocialista Köztársaság alapelvei szerint működő államrendszert kívánunk létrehozni. Ennek alapvető feltétele, hogy az irredenta és rasszista, valamint a túlburjánzott nacionalista törekvéseket visszafojtsuk, emellett a régi nemzeti, nemzetiségi sérelmeket tisztázzuk, illetve elítéljük az összes népeink között, és népeinkkel szemben elkövetett bűncselekményt, ami népeink egymás ellen fordítására, kiirtására, elnyomására irányult. Legfontosabb példaképeink a Balkán-Dunai Föderáció megalakításában, a múlt század során a nemzeteink megbékéléséért dolgozó legnagyobb vezetők: Georgi Dimitrov, Josip Broz Tito és Kádár János.
A tervezetet készítette:
Kovács Máté
MIKSZ ÜT tag